– Ez klassz kis fa, és szép ez a patakpart is nem?– De. – Nyáron kijárhatnánk ide egy – egy könyvvel olvasgatni. Mit szólsz?– Aha, szerintem is.... Tovább »
Egyszer – vagy két éve már – megpróbáltuk elkapni egy hullócsillag születését és halálát. Délelőtt volt. ... Tovább »
Apa – mondja izgatott hangon – képzeld, írtam egy levelet a Jézuskának!– Komolyan, Szív? Ha ide adod nekem, megpróbálom eljuttatni hozzá.... Tovább »
Teszünk veszünk beszélgetünk. – Kicsim, mondtam már, hogy nagyon szeretlek, és nagyon okos vagy? – Mondtad, de engem nem érdekel hogy mit mondasz vagy mit nem. Az a fontos, hogy én szeretlek.... Tovább »
– Milyen napod volt, kicsim? – Nagyon jó.(mindig nagyon jó napja van, ezért már továbbfejlesztettem a kérdést) – Mi volt ma a legrosszabb, babám?... Tovább »
Odaúton a kocsiban a költözőmadarak vándorlásáról, és a teknősökről beszélgettünk. Arról, hogy hogyan képesek pl. a gólyák több ezer kilométert repülni, pontosan tájékozódni, és minden évben visszatalálni, akár ugyan arra a fészekre. ... Tovább »
Ismerek egy cserfes kis csitrit. Olyan… olyan nagyon gyereket, amilyen én talán sosem, vagy csak fényévekkel ezelőtt voltam, és igaz se vót. De ő az. ... Tovább »
Apás nap volt. Viszem haza. Ülünk az autóban egymás mellett, és hallgatunk. Amikor rajtakapom magunkat a csöndön, megkérdem: – nagyon elgondolkodtál, szívem. Merre jársz? – Eszembe jutott, hogy elmeséljek neked valamit. Képzeld apa, a napköziben ma az Ildikó néni mellém ültette a Petit. – Az klassz – válaszolom – és tudtatok beszélgetni és játszani? –… Tovább »
