Szeretet és kolbász

Teszünk veszünk beszélgetünk.

– Kicsim, mondtam már, hogy nagyon szeretlek, és nagyon okos vagy? 

– Mondtad, de engem nem érdekel hogy mit mondasz vagy mit nem. Az a fontos, hogy én szeretlek.

Elérzékenyülök bakker, fölkapom, megölelem. Kis feje a vállamon, átölel…benne maradunk. Közben kisasol hátra, és kiszúrja a serpenyőt a gázon.

– Uuuu…de jól néz ki az a kolbi.

Tiszta apja…

Tovább a blogra »